A történelem legsötétebb jelentése: kétszer akkora a baj, mint a szuezi válság idején
2026. március 9-én a gazdasági elemzők egy megrázó jelentést adtak közre, mely szerint az Egyesült Államok és Irán között kirobbant háború a történelem legnagyobb olajellátási zavarát okozta, olyan mértékben, ami eddig példátlan volt. A Rapidan Energy tanácsadó cég elemzése alapján a mostani olajpiaci zűrzavar az 1956-os szuezi válság következményeihez képest a duplájára rúg. Akkor a globális olajkínálat körülbelül 10%-a eltűnt a piacról, míg a jelenlegi helyzet ennél is súlyosabb.
Az 1973-as arab olajembargóhoz képest a hiány mértéke közel háromszoros, mivel az a világpiaci kínálat 7%-át érintette. Az aktuális válság során a válság legfőbb felelőseinek, Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek, nincs megfelelő szabad kapacitása, amellyel a kiesett kínálatot pótolhatnák. A Hormuzi-szoros lezárása miatt éppen ezek az országok képtelenek beavatkozni a globális piac fenntartásába, így a jelenlegi zavarok tartósnak tűnnek.
A Rapidan Energy elemzői megjegyezték, hogy a konfliktus nemcsak a piacra kerülő olajmennyiséget befolyásolja, hanem a tartalékkapacitás birtokosait is elzárja a globális piactól. Jelenleg nincs olyan jelentős olajkitermelő, amely képes lenne a piaci hiányt kompenzálni. Ez a globális olajpiac egyensúlyát csak a kereslet csökkenésével, vagyis az árak drasztikus emelkedésével tudná helyreállítani.
A Fehér Ház korábban kijelentette, hogy az olajpiacok megfelelő ellátottsággal bírnak, de a szükség feltételei között további lépéseket terveznek. A Rapidan szerint az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) tagállamaira folyamatosan egyre nagyobb nyomás nehezedik a stratégiai tartalékok felszabadításának érdekében, amely lehet az egyetlen opció a kínálatoldali válaszreakcióra. Külön említést érdemel, hogy a G7-országok pénzügyminiszterei már egyezkednek egy közös készletfelszabadítási akcióról, amelyet az IEA koordinál.
Ez a válság figyelmeztetésként szolgálhat a jövőbeli geopolitikai konfliktusokra, és rávilágít arra, milyen kiszolgáltatottak a globális ellátási láncok a politikai eseményekkel szemben. A helyzet sürgős intézkedéseket követel, hiszen a világ energiafüggősége és a gazdasági stabilitás kérdése forog kockán.
