A fenyegetett sziget hadserege felkészültsége
2026. március 22-én a Politico szerint Carlos Fernández de Cossío, Kuba külügyminiszter-helyettese beszélt az ország védelmi helyzetéről. Az interjúban hangsúlyozta, hogy a kubai hadsereg folyamatosan készül az Egyesült Államok esetleges agressziójára. A kijelentések különösen időszerűvé váltak, mivel Donald Trump amerikai elnök egyre határozottabban emelte a hangot a kubai vezetés leváltása mellett.
A külügyminiszter-helyettes kiemelte, hogy a hadseregük mindig erősen felkészült, különösen a katonai támadások lehetősége miatt. „Országunk történelmileg mindig is képes volt mozgósítani, ha katonai agresszióra kerülne sor,” – mondta Cossío. A politikai légkör felerősödése az Egyesült Államok részéről miatt érezhető, hiszen Trump többször is utalt arra, hogy megtiszteltetés lenne számára, ha ő lehetne az elnök, aki „elfoglalhatja” Kubát.
Cossío megjegyezte, hogy a korábbi belső megítélésük a támadásokkal kapcsolatban naivitást tükrözött, és az, hogy nem készülnek fel a lehetséges támadásokra, rossz döntés lenne. Az amerikai kormányzat célja a kubai rezsim destabilizálása, különösen jelenlegi súlyos gazdasági problémák által, amelyekért az olajhiány részben felelős.
Az Egyesült Államok és Kuba közötti feszültség 1959 óta tart, amikor Fidel Castro forradalmár hatalomra került. Ez az esemény meghatározó fordulatot hozott a két ország kapcsolatában, mivel a közelben lévő Egyesült Államok a kubai kommunista rezsim ellenállására törekszik. Az amerikai vezetés célja, hogy maximalizálja a nyomást a kubai rezsimre, abban bízva, hogy a gazdasági blokád következtében a rendszer magától összeomlik.
Az amerikai politikai döntéshozók egy része abban reménykedik, hogy a blokád okozta nehézségek közepette a kubai nép magától fellép a rezsim ellen. E jelenségek összekapcsolódnak az Egyesült Államok globális stratégiájával, amely a térség stabilitására és a nemzetközi kapcsolatok térnyerésére is hatással van.
