Brüsszel Leleplezésével Felszínre Törtek az Orosz Kihívások
Az Európai Unió migrációs biztosa, Magnus Brunner nyilvánosan megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőssége a legutóbbi európai migrációs válságokban. Az interjúban, amelyet a Financial Timesnak adott, Brunner hangsúlyozta, hogy Putyin több konfliktust is szított, ezzel pedig jelentős migrációs hullámokat indított el a kontinensen.
A migrációs biztos kifejtette, hogy a 2011-es szíriai polgárháború idején az orosz elnök támogatta Bassár el-Aszad rezsimjét, ami a 2015–2016-os európai válsághoz vezetett. Akkor több mint kétmillió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban. Ezt követően a 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen újabb menekülthullámot indított el, amely már körülbelül 4,3 millió ukrán állampolgár menedékjogát eredményezte az Európai Unióban.
Brunner megjegyezte, hogy a jelenlegi iráni háború is összefonódik Putyin politikai játszmáival, mivel bár nem Oroszország kezdeményezte a konfliktust, de az orosz vezetés mégis támogatta a helyi rezsimet. Az uniós országok ezúttal próbálnak lépéseket tenni egy újabb válság megelőzésére, különösen a közel-keleti háború következtében várható menekültáramlatok miatt.
Olaszország és Dánia vezetésével több tagállam sürget szigorúbb intézkedéseket, figyelembe véve a tapasztalatokat, amelyeket az orosz belépés és a migránsok terelése már korábban hozott. Brunner azt is hangsúlyozta, hogy az EU ma sokkal felkészültebb, mint egy évtizeddel ezelőtt, részben a határokon bevezetett új menekültügyi eljárásoknak köszönhetően.
Új Mechanizmusok Kidolgozása a Megelőzés Érdekében
A migrációs biztos észrevételezte, hogy az Európai Bizottság a legfrissebb fejlemények fényében dolgozik egy sor új mechanizmus kidolgozásán, melyek „vészfékként” működhetnének, amikor hirtelen nagyszabású migrációs mozgásokra kerülne sor. Az ehhez hasonló kezdeményezések célja, hogy a határok szigorúbb ellenőrzése mellett a jövőbeni válságokat megelőzzék.
Brunner az új határregisztrációs rendszert (EES) is megemlítette, amely 40 millió harmadik országbeli állampolgárt regisztrált az októberi bevezetése óta. E rendszer keretében közel 19 ezer embert utasítottak el, ebből 500 főt biztonsági kockázatok miatt.
A hangsúlyozott intézkedések ellenére az emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International, bírálják a menekültügyi eljárásokat, különösen azok felfüggesztését, amit például Lengyelország már bevezetett a fehérorosz határon. A nemzetközi jogi kötelezettségek és az emberi jogok védelme érdekében sürgetik a helyzet átgondolását.
