Japán demográfiai krízise: új mélypont a születések számában
Az elmúlt évtizedben Japánban a népesedés súlyosbodó problémái soha nem látott mértéket öltöttek. A születések száma 2024-ben újabb rekordalacsony szintre esett, mindössze 720 988 újszülöttet regisztráltak – 5%-kal kevesebbet az előző évhez képest. Ez a statisztika a legalacsonyabb az 1899 óta vezetett nyilvántartások történetében.
A halálozások száma ebben az időszakban szintén rekordszintre, 1,62 millióra nőtt, 1,8%-os emelkedést mutatva az előző évhez képest. Ez a kettős tendencia Japánban az eddigi legnagyobb éves mértékű népességcsökkenést eredményezte, tovább mélyítve a demográfiai válságot.
Társadalombiztosítás: robbanás alatt a költségek
Az elöregedő társadalom az államháztartást is felemészti. Japán kormánya az áprilisban kezdődő pénzügyi évre 37,7 ezermilliárd jent különített el társadalombiztosítási kiadásokra – ami közel 20%-os növekedés az elmúlt tíz évhez képest. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a csökkenő számú járulékfizető és a növekvő számú kedvezményezett jelentősen veszélyezteti.
Az elmúlt két évtizedben körülbelül 3 millióval csökkent a járulékfizetők száma, miközben a nyugdíjasok száma közel 40%-kal emelkedett. Ez a tendencia nemcsak a nyugdíjrendszert, hanem az egész társadalombiztosítási rendszert is fenyegeti.
A gazdaság laborcseppje: kevesebb munkás, magasabb csődarány
Japánban a munkaképes korú népesség már 1995-ben elérte csúcspontját. A munkaerő szűkössége miatt a munkanélküliségi ráta 2,4%, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ennek ellenére 2024-ben rekordszámú, 342 vállalat ment csődbe munkáshiány következtében.
A munkaerő hiánya súlyos nyomást gyakorol a vállalkozásokra, miközben az államkassza adóbevételei is csökkennek. A helyzetet tovább súlyosbítja Japán államadóssága, amely a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint 2025-re a GDP 232,7%-át teszi ki – ezzel Japán a fejlett országok között a legnagyobb adósságterhet viseli.
Globális perspektívák: hasonló gondok más országokban
A demográfiai krízis nemcsak Japánt sújtja. Dél-Korea termékenységi rátája tavaly kilenc év után először emelkedett, de továbbra is csupán 0,75, ami jóval elmarad a népesség fenntartásához szükséges aránytól. Közben Franciaországban a születések csökkenése az elmúlt fél évszázad leggyorsabb ütemére gyorsult 2023-ban, míg Kína a harmadik egymást követő évben mutatott népességcsökkenést.
Ez a globálisan terjedő jelenség nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is jár, különösen olyan országokban, ahol összehangolt megoldások híján a munkaerő és az állami rendszerek fenntarthatósága kétségessé válik.
Japán válasza: reformok vagy összeomlás?
A gondok megoldására irányuló javaslatok elsősorban a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci reformok irányába mutatnak. Ugyanakkor a kilenc éve tartó születésszám-csökkenés és az elöregedő lakosság okozta költségspirál kezelése továbbra is óriási kihívásként tornyosul a japán vezetők előtt.
