Norvégia uralja az európai haltermelést
2023-ban az Európai Unió akvakultúra-ágazatában közel 1,1 millió tonna vízi élőlényt állítottak elő, amelynek összértéke elérte a 4,8 milliárd eurót. Azonban a kontinens termelésének két harmadát mindössze négy ország adta: Spanyolország, Franciaország, Görögország és Olaszország. A termelési arányt tekintve Spanyolország vezetett, míg Franciaország szerezte meg az első helyet a termelés értékét illetően, 906 millió euróval.
Míg az EU belső termelése viszonylag széttagolt, Norvégia kiemelkedő eredménnyel bizonyított: 1,6 millió tonna előállított vízi élőlénnyel és 10 milliárd eurós összértékkel egyértelműen meghaladta az Unió teljesítményét. Norvégiában a lazactenyésztés dominál, ami a skandináv országot a világ második legnagyobb vízi élőlény-exportőrévé tette Kína mögött.
Az EU akvakultúrája: mennyiség és specializáció
A regionális különbségek az EU-n belül erősen meghatározzák az akvakultúra-ágazat jellegét. Spanyolország például a mediterrán kagylótermelés kiemelkedő szereplője, míg Görögország az aranyszínű durbincs és az európai tengeri sügér tenyésztésében jeleskedik. Franciaország az éti kagyló és a csendes-óceáni osztriga fő előállítója, míg Lengyelország és Csehország uralja a pontytenyésztést.
Az EU legtöbb akvakultúrás terméke uszonyos halakból, például pisztrángból, tengeri süllőből és tonhalból, valamint puhatestűekből, mint az osztriga és kagyló áll. A szivárványos pisztráng külön figyelmet érdemel, hiszen 2023-ban 20 uniós országban termelték.
Ökológiai akvakultúra növekvő szerepe
Az ökológiai akvakultúra gyors bővülése az EU-ban szembetűnő trenddé vált az elmúlt évtizedben. Írország vezető szerepet vállalt: 2022-ben az ország teljes akvakultúra-termelésének 86%-a ökológiai módon zajlott. Hollandiában, Szlovéniában és Dániában is jelentős növekedés történt, azonban más országok, például Magyarország és Románia esetében visszaesés figyelhető meg.
Sajnálatos módon a legnagyobb termelők, mint Franciaország, Görögország és Spanyolország, továbbra is elenyésző arányban állítanak elő ökológiai minősítésű termékeket, ami érdemi előrelépési lehetőségre világít rá.
Az uniós akvakultúra-ágazat stabilitása és növekedése
Bár a termelés volumene 2010 és 2023 között stabil maradt, a magasabb piaci árak miatt az ágazat értéke meredeken nőtt, különösen 2021 és 2022 között. Az ebből fakadó fejlődés megmutatja az akvakultúrában rejlő gazdasági lehetőségeket. Az algák és moszatok termesztése – különösen Franciaországban – újabb szegmenst jelent, amely kapcsolatban áll a fenntarthatósági trendekkel.
Az EU azonban messze elmarad globális szinten. Miközben az európai belső piac különösen specializált, Norvégia példaértékű mutatókkal veti fel a kérdést: vajon az Unió fel tudja-e zárkóztatni termelési struktúráit, hogy kihasználja az akvakultúrában rejlő teljes potenciált?
Forrás: www.agrarszektor.hu/elelmiszer/20250412/kiderult-ez-az-orszag-arasztja-el-hallal-europat-54782
