Új átláthatósági törvénytervezet: drasztikus szabályozások szervezetek ellen
Az országgyűlés elé terjesztett új jogszabály mélyreható változtatásokat kezdeményez a külföldi támogatásokkal kapcsolatban. Az indoklás szerint a törvény célja a külföldi befolyás korlátozása, amely állítólag veszélyezteti az ország szuverenitását. A javaslat számos radikális intézkedést tartalmaz, beleértve a szervezetek pénzügyi mozgásainak szigorú ellenőrzését, vagyonnyilatkozati kötelezettségeket és a működés feltételeinek szigorítását.
Szervezetek jegyzékbe vétele és a támogatások engedélyezése
A tervezet központi eleme a jegyzékbe vétel intézménye. Az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult vizsgálatot folytatni, és a kormánynak javaslatot tenni azoknak a szervezeteknek a jegyzéke alá helyezésére, amelyek külföldi forrásból közéleti tevékenységet folytatnak. A jegyzékbe vétel súlyos következményekkel jár, például az érintett szervezetek csak külön engedéllyel fogadhatják el a külföldről érkező támogatásokat, továbbá kizárhatják őket az SZJA 1%-os támogatásokból.
Szigorú ellenőrzési mechanizmusok
A pénzmozgásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy külön szervezeti egysége monitorozná. A bankszámlák tranzakcióit folyamatos figyelemmel kísérik, és ha külföldi támogatás gyanúja merül fel, a tranzakció felhasználását akár öt napra is felfüggeszthetik. A támogatások engedélyezése vagy elutasítása szintén ebben az időkeretben történhet. Jogellenes támogatások esetén súlyos szankciók lépnek életbe, például a támogatás huszonötszörösére rúgó bírság kiszabásának lehetőségével.
Vezetői kötelezettségek: vagyonnyilatkozat és bírságok
A jogszabály nagy hangsúlyt helyez a vezetők felelősségére. Az érintett szervezetek vezetői, alapítói és felügyelőbizottsági tagjai éves vagyonnyilatkozatra kötelezettek, amelyeket nyilvánosan elérhetővé kell tenni. Elmulasztás esetén bírságot szabhatnak ki, amely akár kétmillió forint is lehet, valamint a vezető képviseleti jogai is szünetelhetnek. További jogsértések esetén akár a szervezet teljes eltiltására is sor kerülhet.
Hatáskörök bővítése és adatlekérdezések
A törvényjavaslat széleskörű jogosítványokat biztosít a pénzmosás elleni szervek számára. Ezek közé tartozik az adóhatóság, ingatlannyilvántartások, pénzintézetek és más adatbázisok elérése. A helyszíni ellenőrzésektől kezdve az iratok másolásáig, digitális adattárolók átvizsgálásáig minden eszközt bevethetnek a jogsértések feltárása érdekében. A banktitok szabályai sem jelentenek akadályt az adatok hozzáférésében.
Súlyos retorziók az érintett szervezetek ellen
A törvényi megfelelés elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Az érintett szervezetek vezetőit akár öt évre eltilthatják más szervezetek irányításától, és a szervezet működését is felfüggeszthetik. Végső esetben az érintett szervezeteket feloszlathatják, vagyona pedig az állami kezelésű Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
A sarkalatos elemek és a következő lépések
A javaslat több ponton sarkalatos törvénymódosítást is tartalmaz, vagyis elfogadásukhoz kétharmados parlamenti többség szükséges. A törvény végrehajtási rendelkezései szerint a kihirdetést követően gyorsan hatályba léphet, miközben az addig létrejött szerződések teljesítése lehetetlenné válhat. Az első gyakorlati lépések már a 2026-os adóévtől hatályosak lesznek.
