A drogfogyasztás árnyoldalai – Budapest a ketamin térkép csúcsán
A legfrissebb európai drogfogyasztási jelentés alapján Budapest meglepően előkelő helyen végzett a ketaminfogyasztás terén, az elemzett európai városok között. A kutatást az Európai Unió Kábítószer Ügynöksége publikálta, amely 26 ország – köztük 24 EU-tagállam, Norvégia és Törökország – összesen 128 városának szennyvizét vizsgálta. Az eredmények riasztó képet festenek a stimulánsok terjedéséről és használatáról.
Kutatási módszerek és eredmények
2024 márciusa és májusa között a SCORE group irányításával napi szennyvízminták kerültek begyűjtésre tisztítótelepek vízgyűjtő területeiről. Az öt stimuláns – amfetamin, kokain, metamfetamin, MDMA és ketamin –, illetve a kannabisz fogyasztási mintázatainak feltérképezése során 68,8 millió ember szennyvizét elemezték. Budapest az amfetamin felhasználás tekintetében a 18., míg a ketaminfogyasztásban az előkelő 5. helyet szerezte meg, sőt egy szerdai méréssel abszolút csúcsot állított fel Európában.
Eltérések a fogyasztási szokásokban
Míg a stimulánsok – mint a kokain, MDMA és ketamin – használata jellemzően hétvégi koncentrációt mutat az európai városokban, Budapest esetében az arányok egyenlőtlenül oszlanak meg. Az anomália kiemelt helyet biztosított a magyar fővárosnak, ahol az elemzési adatok szerint hétköznapi fogyasztási csúcs is jelentkezett. Ezzel szemben a kannabisz és az amfetamin felhasználás viszonylag kiegyensúlyozott maradt a hét napjai között.
Európai trendek és regionális különbségek
A kutatás szerint a vizsgált városok többségében növekedett a kokain, amfetamin és MDMA nyomai a szennyvízben. Belgiumi és holland városokban kimagasló növekedést regisztráltak, míg Közép-Európában az MDMA enyhe visszaesést mutatott. Noha a kannabisz használatában összességében csökkenő tendencia tapasztalható, a stimuláns drogok növekvő térnyerése továbbra is jelentős közegészségügyi és társadalmi kérdéseket vet fel.
A ketamin rejtélye Budapest utcáin
A ketaminfogyasztás váratlan kiugrása Budapest esetében ébresztőként szolgálhat az illetékes hatóságok számára. Az elemzés nem csupán a drogterjedési mintákat dokumentálja, hanem arra is rávilágít, hogy a kábítószer-használat nem pusztán hétvégi „bulikiegészítőként” jelenik meg, hanem potenciális folyamatos fenyegetést jelenthet a hétköznapi társadalmi struktúrákra. Ezt kiemelendő, a budapesti adatok újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy a drogpolitikai és prevenciós intézkedések felülvizsgálata sürgető.
Európa egyre inkább stimuláns-függő?
Az ilyen kutatások az európai városok szennyvízeiben található drogszermaradványok alapján döbbenetes képet festenek kontinensünk drogfüggőségi trendjeiről. Bár a kannabisz fogyasztása visszaszorulóban van, az MDMA, a kokain és a ketamin példátlan emelkedést mutatnak egyes régiókban. Budapest pozíciója jól mutatja, hogy a társadalmi problémák mélyén rejlő tényezők, mint például a szegénység, a stressz és a modern városi élet előidézte kihívások képesek égető társadalmi kríziseket generálni.
