Félreérthetetlen kapcsolat: Ultraprocesszált élelmiszerek és szívbetegségek kockázata
A közelmúltban bemutatott kutatás rávilágít arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása drámaian növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Az American College of Cardiology (ACC) kongresszusán nyilvánosságra hozott tanulmány megállapításai alapján azok számára, akik naponta legalább kilenc adagot fogyasztanak ezekből az élelmiszerekből, 67%-kal nő a súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata összehasonlítva azokkal, akik csupán napi egy adagot esznek.
A kutatás a Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA) gyűjtésén alapul, amelyben 6814, 45 és 84 év közötti felnőtt vett részt, akik korábban nem szenvedtek szívbetegségekben. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek között megtalálhatóak a különféle ropogtatnivalók, fagyasztott készételek, cukros üdítők, reggeliző gabonapelyhek és bolti péksütemények.
A résztvevőket napi étkezési szokásaikról kérdezték, és az élelmiszereket a NOVA osztályozási rendszer szerint kategorizálták, amely négy csoportba sorolja a termékeket a feldolgozottság mértéke alapján. Például a csöves kukorica a friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek közé tartozik, míg a kukoricacsipsz az ultrafeldolgozott csoporthoz. Az átlagos legmagasabb bevitelű résztvevők napi 9,3 adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak, míg a legalacsonyabb csoportba tartozók 1,1 adagot.
Az adatok elemzése során megállapítást nyert, hogy a napi elfogyasztott ultrafeldolgozott élelmiszerek mennyisége közvetlenül arányos a szív- és érrendszeri kockázatok növekedésével. A legmagasabb csoportba tartozók 67%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg koszorúér-betegségek vagy stroke miatt, mint a legalacsonyabb csoportba tartozók, illetve a nem halálos megjelenések, mint a szívroham vagy újraélesztés utáni szívmegállás, szintén fennálltak.
Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy minden egyes további adag ultrafeldolgozott élelmiszer felemeli a szívbetegségek kockázatát több mint 5%-kal, különösen az afroamerikai résztvevők esetében, ahol a kockázat adagonként 6,1%-kal nőtt. A toi rákutatók hangsúlyozzák, hogy a különböző élelmiszerekhez való hozzáférés mértéke és a célzott marketing jelentős befolyást gyakorolhat a különböző etnikai csoportok táplálkozási szokásaira.
A kutatás kulcsfontosságú eredménye az, hogy a feldolgozottság mértéke független kockázati tényezője lehet a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, az étrend minőségétől és a kalóriabeviteltől függetlenül. A kutatók hangsúlyozzák, hogy fontos figyelmet szentelni az élelmiszerek minőségére, és javasolják a tápértékjelölő címkék alapos áttanulmányozását.
A jövőben célzottan kellene javítani a tápértékjelölési rendszerek átláthatóságán, ami segítheti az embereket abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak az élelmiszerek kiválasztásakor, és ezáltal csökkenteni tudják a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
