TikTok és mentális egészség: a veszélyes algoritmus hatása
A TikTok algoritmusa nem csupán szórakoztató tartalmakat ajánl, hanem olyan mentális egészséggel kapcsolatos videókat is, amelyek meglepően vonzóbbak a felhasználók számára, mint például a politikai vagy mondjuk macskás videók. Az elemzés során, amelyben közel 900 amerikai TikTok-felhasználó nézettségi adatai kerültek feldolgozásra, kiderült, hogy ezek a videók egyetlen megtekintés után is nehezen tűnnek el a hírfolyamból.
A mentális egészségügyi témák már az első találkozás után is „ragadósak”, azaz egy videó megtekintése után könnyedén további hasonló tartalmak bukkannak fel a feedben. Amy Russell, aki az ADHD diagnózisát a TikTok segítségével ismerte fel, úgy fogalmazott: „Olyan volt, mint egy nyúl üreg – egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedsz”.
Az algoritmus torzítása
A TikTok hírfolyamaiban a mentális egészségügyi videók körülbelül 3%-ot képviselnek. Ezek a tartalmak sokkal inkább megragadják a felhasználók figyelmét, mint más témák, és az algoritmus is képes játszadozni ezzel a figyelemfókuszálással. Anthony Yeung pszichiáter rámutatott, hogy az algoritmus tulajdonképpen megerősíti a téves információkat is, hiszen egy hibás videó megtekintése után még több hasonlót ajánl fel a felhasználóknak.
Káros hatások és következmények
Ez a jelenség a mentális egészségügyi ellátás szempontjából is kézzelfogható hatásokkal bír. Az ADHD-ról szóló videók megjelenése mellett azonban a felhasználók egyre furcsább és kevésbé megbízható forrásokkal találkoznak, ahogy görgetik a feedet. Amy Russell próbálkozásai, hogy csökkentse a mentális egészséggel kapcsolatos videók számát, eddig nem bizonyultak sikeresnek.
Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ez a tendencia különösen aggasztó, mivel a közösségi médiát egyre többen használják egészségügyi információk keresésére. Azok, akik aluldiagnosztizáltak vagy hátrányos helyzetben vannak, gyakran a TikTokhoz és hasonló platformokhoz fordulnak, hogy megértsék saját állapotukat.
Rendszerszintű vizsgálatok szükségessége
Érdemes felvetni a kérdést, hogy milyen következményekkel jár, ha a felhasználók a közösségi médián keresztül azonosítják a mentális egészségükkel kapcsolatos problémáikat, és hogy mi történik a felismerés után. A hosszú távon előforduló hatásokat és az utóhatásokat még nem vizsgálták alaposan, pedig ezen a területen sürgős szükség lenne a rendszerszintű kutatásokra.
