Elképesztő különbségek az EU születéskor várható élettartam adataiban
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss jelentése rávilágít, hogy míg az uniós polgárok születéskor várható átlagos élettartama 2023-ra elérte a 81,4 évet, Magyarország továbbra is az egyik legrosszabb adattal rendelkező ország. Ez annak ellenére történik, hogy a mutató az elmúlt év során minimális emelkedést mutatott hazánkban, de az országos átlag még így is csupán 76,7 év.
Éles területi kontrasztok Magyarországon
A születéskor várható élettartam Magyarországon régiónként jelentős eltéréseket mutat. A főváros, Budapest viszonylag jobb helyzetben van a maga 78,8 évével, míg az Észak-Magyarországi régió mélyen az uniós átlag alatt maradt 74,7 évvel. A helyi adatok szerint az Észak-Magyarország régió az egész EU egyik legrosszabb eredményét produkálta, hasonló helyzetben, mint néhány Bulgária vagy Franciaország távoli régiója.
A viszonylag kedvezőbb régiók között találhatók Pest vármegye és a Nyugat-Dunántúl, ahol az élettartam 77,4 évre emelkedett. A Dél-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon egyaránt 76,7 évre nőtt a várható élettartam, míg a Dél-Alföldi régióban és az Észak-Alföldön ez az adat 76,2, illetve 75,7 év volt.
Uniós összehasonlítás: drámai lemaradás
A magyar adatok különösen baljósak, ha figyelembe vesszük az EU más régióinak eredményeit. A madridi régió kiemelkedően magas, 86,1 év várható élettartammal vezeti az uniós rangsort, míg más sikeres régiók, mint Olaszország Trento és Bolzano térsége, szintén 85 év feletti értékeket produkáltak. Magyarország számára az európai csúcsok és saját realitásai közötti szakadék egyértelművé teszik a sürgető egészségügyi és szociális reformok elkerülhetetlenségét.
A nemek közötti szakadék
Az Eurostat adatai ugyanakkor arról is beszámolnak, hogy EU-s szinten a nők továbbra is lényegesen hosszabb élettartammal rendelkeznek, mint a férfiak. Ez a különbség átlagosan 5,3 év, de Magyarországon sajátosan kiemelkedő, ahol a nők várható élettartama 79,9 év, míg a férfiaké mindössze 73,4 év. Külön figyelmet érdemel, hogy az európai országok közül Lettország mutatja a legnagyobb nemi szakadékot, ahol a nők 10,1 évvel élnek tovább, míg az eltérés a legkisebb Hollandiában, mindössze 3 évvel.
Covid-19 nyomai és kilátások
Míg az EU átlaga újra a 2019-es járvány előtti szinteket közelíti, Magyarország számára a helyzet korántsem ilyen biztató. A koronavírus-járvány ugyanis komolyan visszavetette az élettartam növekedési ütemét nemzetközi viszonylatban, és a hazai mutatók ennek hatásait lassabban heverik ki. A régiós kontrasztok és a kedvezőtlen országos adatok arra utalnak, hogy súlyos egyenlőtlenségek húzódnak meg az egészségügyi rendszer és az életszínvonal frontján.
Mi áll a háttérben?
A jelentős területi eltérések mögött valószínűleg komplex tényezők állnak, például az eltérő gazdasági helyzetek, az egészségügyi ellátórendszer minősége és hozzáférhetősége, valamint a szociális-gazdasági környezet. Az Észak-Magyarországi régió például hosszú évek óta küzd a gazdasági stagnálással és infrastrukturális hiányosságokkal, amelyek közvetlenül befolyásolják az ott élők életkilátásait.
