Ursula von der Leyen figyelmeztetése: Stratégiai hiba Európának az atomenergia háttérbe szorítása
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a párizsi nukleárisenergia-csúcstalálkozón hangsúlyozta, hogy Európa súlyos stratégiai hibát követett el, amikor csökkentette a nukleáris energia szerepét. Kijelentette, hogy az olcsó és tiszta villamos energia kulcsfontosságúvá válik a jövő ipari versenyében, amely különösen a robotika és a mesterséges intelligencia területén érzékelhető. Az elnök új európai stratégiát is bejelentett a kis moduláris atomreaktorok fejlesztésére, amelyek már a 2030-as évek elején várhatóan megjelennek az európai energiarendszerben.
Von der Leyen kifejtette, hogy az európai villamosenergia-árak folyamatosan magasak, ami nemcsak a háztartások eligibilitását rontja, hanem az ipar versenyképességét is. A beszédében megfogalmazta, hogy a jövő ipara olyan régiók köré épül, amelyek képesek nagy mennyiségben termelni és felhasználni az olcsó villamos energiát. Európa fosszilis energiahordozókban szegény, ami a gáz- és olajimporttól való függések miatt kialakuló struktúrája miatt jelentős hátrányt képvisel a kontinens számára, különösen jelenlegi geopolitikai viszonyok között. A közel-keleti válság ennek a modellnek a sebezhetőségét újraértelmezte.
A politikus többek között arra figyelmeztetett, hogy az unió az elmúlt évek során jelentős előrelépést ért el a megújuló energiaforrások terén, ahol a nap- és szélenergia már a fosszilis erőforrásokat is megelőzte az európai áramtermelésben. Ugyanakkor a nukleáris energia részesedése jelentősen visszaesett: míg 1990-ben az EU áramtermelésének körülbelül egyharmada származott atomenergiából, ma már csak körülbelül 15 százalékot képvisel. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy ez stratégiai hiba volt, mivel a nukleáris energia megbízható, megfizethető és alacsony kibocsátású energiaforrás.
A jövő energiarendszerének a nukleáris technológiák és a megújuló források kombinatív felhasználására kell épülnie, így teremtve meg a stabil és alacsony kibocsátású ellátási rendszert. A megújulók, bár igen versenyképes árú villamos energiát produkálnak, időjárásfüggők, ezért a stabil ellátás érdekében energiatárolásra, rugalmas fogyasztásra és fejlett infrastruktúrákra van szükség. A nukleáris energia viszont egész évben folyamatosan elérhető, így a két technológia együtt képes egy fenntartható energiarendszert biztosítani, amely az ipari versenyképesség alapjául szolgálhat.
Az Európai Bizottság elnöke a kis moduláris atomreaktorok fejlesztésére vonatkozó stratégiát is felvázolta, amelynek célja, hogy e technológiák 2030-ra elérhetővé váljanak Európában. Von der Leyen megemlítette, hogy az Európai Bizottság könnyítéseket tervez az új technológiák engedélyezésére és 200 millió eurós garanciaalap létrehozását javasolta a magánbefektetések ösztönzésére. Hangsúlyozta, hogy mivel az atomenergia fejlesztése szoros európai együttműködést igényel, elengedhetetlen a szabályozások összehangolása és az engedélyezési folyamatok gyorsítása is, ami megköveteli a megfelelő szakemberek képzésének fokozását is.
Beszédét zárva von der Leyen kijelentette: a nukleáris technológiák globális versenyét a jövőben már megkezdődött, és Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy a következő generációs atomenergia fejlesztésében vezető szerepet töltsön be. Ez az elkövetkező évtizedek energiaiparára is jelentős hatással lesz.
