Tovább éleződik a konfliktus Kína és Japán között
2026. január 7-én a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy dömpingellenes vizsgálatot indít a Japánból származó diklórszilánimport ellen. Ez a vegyület kiemelten fontos szerepet játszik a logikai, memória- és analóg chipek gyártásához szükséges vékonyrétegek előállításában. Ez az intézkedés csak egy újabb fejezet a két ázsiai ország között növekvő feszültségben, amely a japán miniszterelnök, Takaicsi Szanae, Tajvanni erőszakos megszerzése elleni katonai válaszlehetőség kóborlásával zárult.
Peking határozott reakcióval válaszolt, követelve, hogy a japán kormányfő vonja vissza kijelentését, amit Takaicsi elutasított. A helyzet tovább bonyolódott, mivel Kína kedden hatályon kívül helyezett egy importtilalmat, amely a kettős felhasználású termékek exportálását érinti, azok katonai képességeik növelésére. Mivel Kína Japán legnagyobb kereskedelmi partnere, az ilyen lépések jelentős gazdasági következményekkel járhatnak.
Gazdasági következmények
A Nomura Kutatóintézet becslése alapján a kettős felhasználású termékek japán importja közel 10,7 billió jen értékben érkezik Kínából, amely a teljes japán import 42%-át teszi ki. Kihara Minoru japán kabinetfőnök kijelentette, hogy e lépések kizárólag Japánt célozzák, eltérve a nemzetközi gyakorlattól, s ezért elfogadhatatlannak nevezte őket. A japán külügyminisztérium hivatalos tiltakozást nyújtott be Kína tokiói külképviseletének.
Emellett a kínai állami média arról számolt be, hogy Kína szigoríthatja a közepes és nehéz ritkaföldfémek exportengedélyezési eljárásokat, amelyek nemcsak az akkumulátorok és a szórakoztatóelektronikai termékek gyártásában fontosak, hanem katonai eszközökben is széles körben használják őket. A Nomura egyik elemzője figyelmeztetett, hogy ha ezek a korlátozások hatályban maradnak, Japán gazdaságának mintegy 660 milliárd jen vesztesség lehet a következménye, ami 0,11%-kal csökkentheti a GDP-t.
A konfliktus további éleződése
A Kína és Japán közötti konfliktus már 2010-ben is feszültséget okozott, amikor Kína korlátozta a ritkaföldfémek exportját Tokió ellen. Ez a lépés súlyos következményekkel járt a japán feldolgozóipar számára. A vita miatt Kína korlátozta a Japánba irányuló turizmust, tiltakozott az ENSZ-ben, és megerősítette katonai jelenlétét a környező térségben.
Az események új irányt vehetnek, ha a kínai intézkedések nem csupán a gazdaságot célozzák, hanem a biztonsági vetületekre is hatással vannak. A kínai hadsereg napilapja úgy értékelte, hogy ezek a lépések szolgálják a nemzeti érdekeket és hozzájárulhatnak az ázsiai–csendes-óceáni térség fegyverkezési versenyének megfékezéséhez.
Összességében a Kína és Japán közötti kapcsolat továbbra is feszültségekkel terhelt, ahol a gazdasági és politikai döntések mindkét fél számára komoly következményekkel járhatnak.
