Mely NATO-országokat célozná meg Oroszország elsőként?
Az orosz hírszerzés nyíltan kijelentette, hogy háborús konfliktus esetén Lengyelország és a balti államok válnának Oroszország és Belarusz közös haderejének elsődleges célpontjaivá. Szergej Nyariskin, az orosz külföldi hírszerző szolgálat (SZVR) vezetője szerint ezek az országok Oroszország szemében „provokátorokként” viselkednek, ezért lennének a legelső támadások célpontjai.
Nyariskin szerint Lengyelország és a balti államok „agresszív politikát folytatnak”, és folyamatosan próbálják kihívni Moszkvát és Minszket. Hangsúlyozta, hogy NATO-agresszió esetén az egész szövetség jelentős károkat szenvedne el, de a legnagyobb csapás éppen azokat az országokat érné, amelyek vezetése ilyen politikát támogat.
Agresszió és katonai készültség
Az SZVR vezetője kiemelte, hogy a lengyelországi harckocsiaknák telepítése és az amerikai atomfegyverek országba való behozatala tovább fokozza a feszültséget. Ezek a lépések szerinte nemcsak provokálnak, hanem destabilizálják az európai kontinens békéjét is. Az Oroszország és Belarusz határán látható katonai jelenlétről úgy vélekedett, hogy ez vezetett az európai kontinens jelenlegi krízishelyzetéhez.
Az orosz vezetés hangnemében egyértelműen a mélyülő feszültségek és az Európa politikai térképén egyre inkább polarizálódó konfliktusok rajzolódnak ki. Az európai államok közötti politikai megosztottság, amelyhez az Oroszország által érzékelt fenyegetések is hozzájárulnak, új szignált jelenthet a kontinens számára.
Krízishelyzet az európai kontinensen
Nyariskin kijelentései az orosz-belorusz katonai szövetség eltökéltségét tükrözik, amely szerintük a NATO beavatkozására válaszolna ilyen erősen. Ugyanakkor a helyzet drámaiságát tovább növeli az, hogy az orosz hírszerzési vezető szerint ezek az országok nem értik ezen politikai és katonai lépések hosszú távú következményeit. A megfogalmazott kritikák mögött Moszkva világos üzenetet küldött: a katonai feszültség tovább fog éleződni, amennyiben nem változik a régió politikája.
