Váratlan Fordulat a Közel-Keleten: Izrael Új Földnyilvántartási Eljárást Indít Ciszjordániában
2026. február 16-án az izraeli kormány egy új földnyilvántartási eljárás bevezetését hagyta jóvá a Ciszjordánia „C” zónáiban. Ez az intézkedés először kerül bevezetésre 1967 óta, és a területet izraeli polgári és katonai ellenőrzés alatt álló jelentős állami földként nyilvántartják. Az izraeli kormány 244 millió sékelt (mintegy 28 milliárd forint) különített el a 2026 és 2030 közötti időszakra, a célja pedig, hogy legalább 15%-át regisztrálja a nem nyilvántartott földeknek az első öt évben.
A földnyilvántartás megszervezése várhatóan legalább másfél évet fog igénybe venni, míg a teljes terület registrálása akár harminc évig is eltarthat. A tervek szerint az eljárás célja jogbiztonság teremtése, valamint a felelős fejlődés elősegítése Ciszjordániában, amit az izraeli hatóságok „a térségi konfliktusok megelőzésének” szándéka alátámaszt.
A lépés nem maradt válasz nélkül: a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöki hivatala az intézkedést „de facto annexióként” értékelte, figyelmeztetve arra, hogy a jogi keretek átalakítása az illegális telepes tevékenységek megerősítését célozza. Jordánia külügyminisztériuma is reagált, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy vállalja a jogi és erkölcsi felelősséget, és nyomást gyakoroljon Izraelre a feszültség eszkalálódásának megállítására.
A döntés hátterében az áll, hogy az izraeli kabinet a múlt héten vitatott intézkedéseket hozott, amelyek kiterjesztették a katonai felügyeletet Ciszjordánia „A” és „B” területein. Az „A” zóna teljes palesztin civil és biztonsági ellenőrzés alatt áll, míg a „B” területek palesztin civil kontroll mellett izraeli biztonsági felügyelet alatt működnek.
Az izraeli kormány, beleértve a védelmi, pénzügyi és igazságügyi minisztereket, üdvözölte ezt a döntést, hangsúlyozva, hogy az egy új korszak kezdetét jelentheti Júdeában és Szamáriában. Jarív Levin, az igazságügyi miniszter, „igazi forradalomnak” nevezte a döntést, míg Becalel Szmotrics, a pénzügyminiszter, a folyamatos izraeli irányítás elmélyítésére hívta fel a figyelmet.
A „C” területek a ciszjordániai földek körülbelül 60%-át teszik ki, de a földek kétharmada hivatalosan nincs nyilvántartva. Az 1993-as Osló-i egyezmények értelmében ezt a területet izraeli biztonsági és adminisztratív ellenőrzés alá kellene vonni, de a palesztin hatóságnak fokozatosan át kellett volna vennie azt. Az Izraeli kormány lépéseit civil szervezetek, mint például a Békét Most és a Van Törvény nevű csoportok is elítélik, akik az annexió kifejezett megjelenésének tartják azt.
Ez a fejlemény tovább mélyíti a már meglévő feszültségeket a perspekítái területet illetően, és a nemzetközi közösség figyelmének tükrében tovább fokozhatja a közel-keleti elkövetkező események átláthatóságát és dinamikáját.
