Kezdőlap Üzlet Az egy főre jutó GDP és fogyasztás eltérésének okai

Az egy főre jutó GDP és fogyasztás eltérésének okai

által M Csaba
52 megtekintések

Az egy főre jutó GDP és fogyasztás különbségeinek okai

Jelenleg Magyarország az egy főre jutó egyéni fogyasztás terén nem áll túl jól, ugyanis az Eurostat 2024-es adatai szerint az EU országainak rangsorában az utolsó helyen szerepelünk. Az egy főre jutó fogyasztásunk csupán 69%-át teszi ki az EU átlagának. A helyzet nemcsak a többi állammal való összehasonlításban kedvezőtlen, hanem a GDP-hez viszonyítva is, hiszen az egy főre jutó GDP-nk csupán 77%-át éri el az uniós átlag értékének; ebből a szempontból négy másik ország mögött végzünk.

Óhatatlanul felmerül a kérdés: mi okozza ezt a rossz helyezést a fogyasztás tekintetében a nemzetközi rangsorban? Miért marad el az egyéni fogyasztásunk a bruttó hazai termék viszonylatában?

A GDP és belföldi felhasználás viszonya

A végső fogyasztás belföldi felhasználásának alakulását kell először megvizsgálnunk a GDP-hez képest. Ha a belföldi felhasználás jelentősen elmarad a GDP-től, akkor a fogyasztás is elmarad az elvárttól. Csak akkor érvényes ez a megállapítás, ha a fogyasztás és felhalmozás arány nem változik jelentősen.

A GDP és a belföldi felhasználás közötti különbség az export túlsúlyból adódik. Ha a megtermelt javakat és szolgáltatásokat nem hazai szinten használják fel, azok exportálásra kerülnek. Fordítva, ha a hazai felhasználás meghaladja a GDP-t, a többletfelhasználás importból fedezendő. Az elmúlt években a magyar gazdaság exporttöbbletet mutatott, ami már önmagában is magyarázatot ad arra, hogy a fogyasztás a GDP-hez képest miért alakult kedvezőtlenül, hiszen az exporttöbblet rontotta a növekedési esélyeket.

Fogyasztás alakulása 1995-től 2024-ig

A végső fogyasztás és annak GDP-hez, illetve belföldi felhasználáshoz viszonyított arányának alakulását érdemes megvizsgálni az elmúlt évtizedekben. Az 1995 és 2008 közötti időszakban a végső fogyasztás aránya a GDP-hez képest magasabb volt (75,4%) a vizsgált időszak teljes átlagához képest (73,2%). Ugyanakkor a belföldi felhasználás viszonylatában a fogyasztás alacsonyabb arányt mutatott. Ezen időszak alatt a külkereskedelmi mérlegdeficit volt jellemző, tehát az egyéni fogyasztás teljes mértékben meghaladta a GDP-t.

A 2009-2010-es adatok nem illeszkednek ebbe a képbe, hiszen ekkor markánsan megnőtt a fogyasztás aránya a belföldi felhasználáshoz képest, mint a GDP-hez képest, ami a gazdasági válság következménye volt. A 2010 utáni időszakban, egészen 2020-ig, a belföldi felhasználás általában alacsonyabb volt, mint a GDP, így a külkereskedelmi mérleg aktívuma volt a meghatározó. Ennek következtében a végső fogyasztás aránya a GDP-hez képest csökkent, ami az ország gazdasági helyzetére is hatással volt.

A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása

Fontos megemlíteni, hogy a végső fogyasztás önállóan is több kategóriára bontható. A háztartások fogyasztási kiadásai, a természetbeni társadalmi juttatások a kormányzattól, valamint a nonprofit intézmények által nyújtott támogatások mind hozzájárulnak a fogyasztáshoz. Azonban a háztartások tényleges fogyasztásának arányos csökkenésében főszerepet játszanak a vásárlási kiadások mértékének csökkenése, amely mögött a jövedelemegyenlőtlenségek növekedése áll.

A legfelső jövedelmi tized a háztartások megtakarításainak zömét teszi ki, míg a legalsó öt tized alig birtokol pénzügyi vagyont. Ez a helyzet magyarázza, miért nem tudnak az alacsony jövedelműek fogyasztásuk mértékén emelni.

A közösségi fogyasztás hazánkban az EU-ranglista élén áll, hiszen a GDP-arányos részesedése kiemelkedően magas. Ennek ellenére ez az egyéni jólét szempontjából nem jelent kompenzációt, azaz nem orvosolja a háztartások tényleges fogyasztásának csökkenését.

A kormány gazdaságpolitikája, amely az alacsony jövedelműek kárára kedvezett a magas jövedelműeknek, a megtakarítások növekedését és ezzel együtt a fogyasztás csökkenését eredményezte. Az egy potenciálisan élhetőbb gazdasági környezet biztosítása érdekében sürgető lenne a jövedelem és a fogyasztás igazságosabb elosztásának megvalósítása az országban.

Forrás: www.portfolio.hu/gazdasag/20251202/az-egy-fore-juto-gdp-es-fogyasztas-kulonbsegenek-okairol-803532

Ezt is kedvelheted