A jegybanki alapítványok vagyonának vitás helyzete
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kemény kritikát fogalmazott meg Matolcsy Ádám kijelentéseivel szemben, miszerint az MNB-alapítványoknál nem történt vagyonvesztés. Az ÁSZ álláspontja szerint a PADME Alapítványnak – amely közel 300 milliárd forint közpénzt kezel – több évre vonatkozóan nem rendelkezik auditált mérleggel, ezért a vagyon megléte nem igazolható.
A számvevőszék súlyos hibákra mutatott rá a vagyonértékelés módszertanában is. Az EPRA NTA módszer, amelyre Matolcsyék hivatkoznak, az ÁSZ szerint nem veszi eléggé figyelembe az érintett cégek likviditását és hitelképességét, így nem alkalmas az alapítványok tényleges pénzügyi helyzetének ábrázolására. Az Optima Befektetési Zrt., a PADME vagyonát kezelő cég, állítólag csak jelentős árengedménnyel lenne képes teljesíteni hatalmas, 127,5 milliárd forintos tartozását az aktuális időkeretek mellett.
A viták középpontjában álló tények
Az ÁSZ szerint a PADME által kezelt vagyon több mint 160 milliárd forinttal csökkenhetett, míg Matolcsy Ádám az ingatlanportfólióra hivatkozva állítja: az alapítványi vagyon meghaladja az 500 milliárd forintot. Az ellentmondások tovább mélyültek annak nyomán, hogy az Optima lengyel GTC ingatlanvállalati részvényeket jelentős felárral vásárolt, amelyek árfolyama azóta jelentős esést mutatott.
A történet messze túlmutat a módszertani kérdéseken. Varga Mihály, az MNB új elnöke bejelentette, hogy „profiltisztítás” keretében megszüntetné a vagyont kezelő alapítványokat. Emellett a kormány részéről Gulyás Gergely kapott mandátumot az egyeztetések lefolytatására. Az ÁSZ márciusban három jelentésben is komoly pénzügyi és átláthatósági problémákra hívta fel a figyelmet.
Matolcsy Ádám és az ÁSZ állásfoglalása közötti ütközések
Matolcsy Ádám kitart amellett, hogy nem történt vagyonvesztés, és az alapítvány minden jövedelme legális. Az ÁSZ ugyanakkor alapvető hiányosságokat rótt fel a PADME-t érintő könyvvizsgálói jelentések kapcsán. Kritikus megállapítás volt, hogy az auditok hitelességét több évre visszamenőleg visszavonták, és a könyvvizsgáló cég is kénytelen volt visszavonni saját jelentéseit.
Az ÁSZ jelentése nemcsak pénzügyi anomáliákra, hanem súlyos kockázatokra is figyelmeztet az alapítványi vagyon kezelésének módjában. Mindeközben a kormányzati és jegybanki szektorvezetők részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik az alapítványok átláthatóságának javítására.
A jövőbeli lépések lehetséges irányai
Az ügy folytatása elkerülhetetlen újabb szakmai vitákat és politikai feszültségeket vetít előre. Az ÁSZ által kifogásolt pénzügyi gyakorlatok és a vagyonkezelési eljárások komoly kérdéseket vetnek fel az MNB szakmai hitelességére és átláthatóságára vonatkozóan.
A pénzügyi szakértők és gazdasági elemzők egyelőre csak találgatják, hogy a vitába bevont alapítványok és leányvállalataik milyen következményekkel néznek szembe a jelenlegi helyzetben, és mi lesz az alapítványi vagyon sorsa a jövőben.
