Már csak 100 nap a bértranszparencia-irányelv hatályba lépéséig
Az idei júniusban életbe lépő uniós bértranszparencia-irányelv nemcsak jogi kötelezettségeket szab, hanem jelentős lehetőségeket is kínál a vállalatok számára. A cégek számára ez az irányelv erősítheti a munkavállalók bevonzását és megtartását – hangzott el a Portfolio Green Transition & ESG 2026 konferencián. Az irányelv várhatóan 2026. június 7-én lép hatályba, és a bértranszparenciát segítő intézkedések révén csökkenthető a munkahelyi feszültség.
Bogdán Szilvia, a Nexon Chief People Officer-e és az AmCham HR bizottságának elnöke, hangsúlyozta, hogy számos tévhit él a cégek körében a direktívával kapcsolatban, például az a nézet, miszerint az álláshirdetésekben kötelezően fel kell tüntetni a béreket. A direktíva valójában csupán azt írja elő, hogy a munkaszerződés megkötése előtt a munkavállalóknak tájékoztatniuk kell a cégen belüli bérsávokról.
Továbbá, a 100 főnél nagyobb cégeknél jelentéstételi kötelezettség fog életbe lépni, amely 2026 júniusától visszamenőleg is érvényes lesz. A kisebb cégek esetében azonban a munkavállalók kérhetnek tájékoztatást arról, hogy hol helyezkednek el a bérstruktúrában és milyen objektív szempontok alapján határozták meg a bérezésüket.
ESG és a bértranszparencia
A bértranszparencia-irányelv nem csupán a vállalatok belső működésére van hatással, hanem szoros kapcsolatban áll az ESG (Environmental, Social, Governance) elvekkel is. Az átlátható bérstruktúrák segíthetik a cégeket abban, hogy megfeleljenek az ESG társadalmi (S) aspektusának, ami különösen fontos lehet a piaci helyzetük megőrzésében és a munkavállalók motiválásában.
Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, hogy az ESG-nek való megfelelés a kisebb vállalkozások számára is üzleti előnyt jelenthet, így fontos, hogy a cégek proaktívan foglalkozzanak ezzel a területtel. A bérátláthatóság és az ESG összekapcsolása révén a vállalatok jobb pozícióba kerülhetnek a beszállítói láncokban.
A közelgő változásokkal a vállalatok nemcsak jogi kötelezettségeiknek tehetnek eleget, hanem valódi előnyökre is szert tehetnek, amelyek hatással lesznek a munkavállalók elégedettségére és a munkahelyi légkör javulására.
