Jelentős változások a magyar bankrendszerben
Az MNB, azaz a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben bemutatta a 2025-ös Makroprudenciális jelentését, amely a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében hozott intézkedéseit ismerteti. A jegybank az ingatlanpiaci túlértékeltség, a növekvő jelzáloghitel-állomány és a lakossági hitelezés irányainak külön figyelmet szentel. Ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a bankoknak fokozott fogyasztóvédelmi intézkedéseket kell bevezetniük.
Szakács János, az MNB makroprudenciális politikáért felelős főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a pénzügyi rendszert érintő kockázatok mérése és kezelése folyamatos feladat, amelyhez a makroprudenciális eszköztár hatékonyságát is évről évre felülvizsgálják. A jelentés hangsúlyozza a tőkepufferekkel kapcsolatos új követelményeket, ami a bankok megerősödéséhez és a rendszerszintű kockázatok csökkentéséhez vezethet.
Tőkepufferek és hitelfedezeti mutatók
Az MNB új intézkedésekkel bővíti a bankok tőkepuffer rátáit. A lakó- és kereskedelmi ingatlanpiacok kockázatai miatt bevezetésre kerül egy új, 1% mértékű rendszerkockázati tőkepufferráta (sSyRB), ami körülbelül 50 milliárd forint többlettőke előírást jelent a bankok számára. Továbbá a 2026. január 1-jétől érvényes pozitív neutrális anticiklikus tőkepuffer is emelésre kerül, amely a semleges ciklikus kockázati környezetet célozza meg.
Adósságfékszabályok átalakítása
A lakossági hitelezés változásai elérik a jövedelmi limit szintjeit is. Az MNB döntése értelmében a magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet maximális küszöbe 600 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik, míg a kis összegű hitelek felső értékhatára 450 ezerről 550 ezerre nő, ezzel a kisebb hitelösszegek nem tartoznak az adósságfék-előírások alá.
Első lakásvásárlók támogatása
Az elsőlakás-vásárlók körében népszerűséget nyert a 20% alatti önerő lehetősége. A program célja, hogy elérhetőbbé tegye a fiatalok számára a lakáshoz jutást. A 80% feletti hitelfedezeti mutatót eddig 1700 ügyleten használtak ki, amely az összes lakáshitel-kihelyezés 4%-át jelenti. Az MNB hangsúlyozta, hogy a fiatalok támogatása mellett a zöld lakásvásárlásra vonatkozó kedvezmények is érvényben maradnak.
Stabil források biztosítása a bankoknak
A pénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében az MNB módosította a jelzáloghitel-állomány finanszírozásának szabályait. A bankoknak kötelező legalább 25%-ot jelzáloglevek formájában biztosítaniuk, miközben ösztönzik őket, hogy külső befektetőket vonjanak be. A jegybank emellett megerősítette, hogy a stabil forrásellátottság clavejévé vált az Otthon Start program keretében, amely az ingatlanpiaci kereslet növekedésével párhuzamosan bővülhet.
Új kockázatok és kihívások
A 2025-ös Makroprudenciális jelentés a bankok likviditási és finanszírozási előírásaival is foglalkozik. A jegybank a rendkívüli likviditási segítségnyújtási keretrendszert is át kívánja gondolni, hogy hatékonyabb válaszokat adjon az esetleges pénzügyi vészhelyzetekre.
Fontos téma kerül a középpontba: a halasztott fizetési konstrukciók (BNPL) várhatóan jelentős kockázatokkal bírnak a fogyasztói védelem szempontjából. Az MNB célja a jövő évi EU-s irányelv által meghatározott szabályozások bevezetése, amely a hitelregiszterben való megjelenéshez is kapcsolódik.
Az MNB a klíma- és kiberkockázatok pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait is figyelembe veszi, a makroprudenciális eszközöket a jövőbeni finanszírozási előírások révén fogják bővíteni.
A jelentés egy sor rendszerszintű javaslatot fogalmazott meg a pénzügyi kockázatok mérséklésére és a bankrendszer stabilizálására, ahol a felelősséget nemcsak a jegybankra, hanem a pénzügyi szektorra irányozza.
