A budapesti repülőtér új fejezetének kezdete
Megkezdődött az egyik legfontosabb fejlesztési projekt a Budapest Airport történetében, mely jelentős lépés a fenntartható üzemeltetés irányába. Az első geotermikus kút fúrása a cél, hogy a repülőtér üzemeltetése költséghatékonyabb és környezetbarátabb legyen. A beruházás igényli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) új engedélyezési kereteit.
Hazai erőforrások kiaknázása
Az energiaválság világos jeleként a geotermikus energia potenciálja egyre nagyobb figyelmet kap. Az SZTFH tájékoztatása szerint a geotermikus energia rendelkezik azon képességgel, hogy helyben elérhető, megbízható energiaforrást biztosítson, jelentős előnyökkel a környezet számára.
Fokozott érdeklődés a geotermikus kutatás iránt
Az elmúlt két évben 123 geotermikus kutatási kérelem érkezett be az SZTFH-hoz, amelyből már 73-at jóváhagytak, jelezve a növekvő érdeklődést és a potenciális fejlesztési lehetőségeket. A budapesti termálkarszt fenntartható hasznosítására irányuló kutatási program elősegíti a folyamatos monitoringrendszer kiépítését, amely biztosítja a víztest állapotának figyelemmel kísérését.
A fúrási munkálatok részletei
A fúrásokat a Rotaqua Kft. végzi, amely állami tulajdonú vállalat, és az eljárás stratégiai jelentőséggel bír a hazai energiaszükségletek és a fenntarthatóság szempontjából. A fejlesztés szakmai vezetését az Arctic Green Terv Kft. vállalja magára.
Politikai támogatás a zöldgazdaság érdekében
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a geotermikus energia jelentős szerepet játszhat a zöldgazdaság fejlődésében. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció célja, hogy a geotermikus energia felhasználása 2030-ra megduplázódjon, ezzel is erősítve Magyarország energiaszuverenitását.
Jövőbeli célok és lehetőségek
A kormány célkitűzése a földhőhasznosítás térnyerésének támogatása, mely keretében a Jedlik Ányos Energetikai Program keretein belül, több mint 440 milliárd forint értékű pályázatokat hirdetnek meg a vállalatok számára. A jövőbeli céljaik között szerepel, hogy 2035-re akár 1 milliárd köbméter földgáz kiváltását is lehetővé tegyék a geotermikus energia széleskörű felhasználása révén.
A környezetvédelmi célok megvalósítása
Eiszrich László, a Budapest Airport műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy ha a kutatófúrás a tervezett eredményeket hozza, akkor a repülőtér szén-dioxid-kibocsátása 90%-kal csökkenhet 2030-ig. Ez a lépés nem csak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem a repülőtér fenntarthatósági céljainak megvalósítása érdekében is sürgető.
A budapesti repülőtér fejlesztései tehát szoros összefüggésben állnak a zöldgazdaság növekedésével és a fenntarthatósági célok elérésével, amely új lehetőségeket teremt a jövő energiafelhasználásában Magyarországon.
