Súlyos egészségügyi válság az azbeszt miatt
A közegészségügyi problémák súlyosan érintik Ausztriát, különösen a nyugati határvidékét, ahol az elmúlt évtizedekben az azbesztszennyezés következményeként drámai mértékben megnőtt a mellhártyadaganatos megbetegedések aránya. Az érintett területeken, például Burgenlandban, a korábbi ipari bányák és telepek környékén a rákos megbetegedések száma az országos átlag több mint kétszeresére emelkedett, ami figyelemre méltó aggasztóságot mutat az egészségügyi ellátás szempontjából.
A mellhártyadaganat, amely a belső szervek védőrétegét támadja meg, gyógyíthatatlan betegség, és kialakulásához 20-40 éves lappangási időre van szükség. A korai stádiumban megjelenő tünetek, mint például a légszomj vagy a hátfájás, sok esetben nem elég indikatívak ahhoz, hogy a betegeket korán diagnosztizálják, így gyakran csak előrehaladott állapotban kerül sor a kórveszélyes diagnózisra.
Számos szakértő véleménye alapján a betegség előfordulásának drámai növekedése a terület történelmileg magas azbesztterhelésének következménye. Burgenlandban, Vöcklabruck városában, a betegség előfordulásának aránya csaknem négyszeres a normálisnak tekintett számokhoz képest. Ezenkívül a felső-ausztriai régiókban, mint például a Sankt Veit an der Glan-i járás, a megbetegedések aránya az országos átlag ötszöröse. A helyi cementgyár hosszú évtizedeken keresztül feldolgozta azbesztet, míg az ottani hatósági ellenőrzések nem voltak elegendőek a kockázatos helyzet kontrollálására.
A kártérítési folyamatok jogi akadályokba ütköznek, mivel a hiányos szabályozás és az orvosi mulasztások miatt az érintettek jelentős része nem részesül a szükséges kompenzációban. A hivatalos statisztikák szerint az Ausztriában regisztrált és igazoltan azbeszthez köthető megbetegedések mindössze 40 százaléka kerül be a foglalkozási megbetegedések nyilvántartásába, míg Németországban ez az arány 65 százalék.
Az intézkedések sürgetésére szakértők felhívják a figyelmet az orvosok bejelentési hajlandóságának növelésére és a foglalkozás-egészségügyi ismeretek egyetemi oktatásának bevezetésére. E lépések célja, hogy a jövőbeli esetek gyorsabban feltárhatóak legyenek, és így csökkentsék a lappangó betegségek felhalmozódását a következő évtizedekben.
