néznek. Ezt a tájolást nem az uralkodó szélirány határozza meg, és érdekes módon, a virágok orientációja nem befolyásolja a beporzó rovarok érkezésének gyakoriságát sem. A kutatás környezetoptikai vizsgálatokon alapult, amelyek során felfedezték, hogy a napelemek optimális dőlésszöge nem a megszokott földrajzi dél, hanem inkább a délkelet felé orientálódik, amennyiben a dőlés szöge közel függőleges.
Kísérletek és Eredmények
Az ELTE kutatói, köztük Barta András és Bíró Máté, több terepkísérlet keretében próbálták megfejteni a napraforgók keleti tájolásának titkát. Kiderült, hogy a napraforgók az éjszakát követően, amikor a nap már nem okoz drámai fényváltozásokat, délutáni felhőzöttségtől függően a legtöbb fényenergiát akkor érzékelik, amikor kelet felé néznek. Ily módon a keletre néző virágok számottevően nagyobb és nehezebb magokat fejlesztenek, mint azok, amelyek más irányokba fordulnak.
A Beporzók és a Szél Hajszálpontossága
A kutatásokban azonban nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a napraforgók keleti elhelyezkedése a beporzókkal való jellemzőbb kapcsolat céljából alakult volna. A kutatók három különféle terepkísérlet során tesztelték, hogy a virágok milyen hatással vannak a rovarok látogatására, és a vizsgálatok során egyetlen érdemi eltérést sem tapasztaltak. A rovarok számára a napraforgó színei, nem pedig a virágok tájolása jelentették a vonzó faktort.
Szélirány és a Korábbi Feltételezések
Emellett a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a virágok orientációja a széljárás következménye-e, mintha a szél „irányítaná” őket. A szélirányokat 1940-től napjainkig vizsgálva megállapították, hogy a földrajzi kelet felé való szélmozgás mindössze egy kis része a megfigyelt régióknak, így a szél nem jelentheti a keleti tájolás okát.
Új Megközelítések a Napelemes Rendszerekben
Az energetikai vizsgálatok is rámutattak, hogy míg a napelemtáblák hagyományos beállítása a földrajzi dél felé orientál, a kiértékelések szerint a felhőzött délutánok figyelembevételével sokkal hatékonyabb eredményeket lehet elérni a délkelet felé forgatott panelrendszerek esetében a fényenergia maximalizálására.
Összefoglalás
Az ELTE kutatása tehát nemcsak új perspektívákat nyújt a napraforgók viselkedésének megértéséhez, hanem a megújuló energiaforrások, mint a napelemek optimalizálására is javaslatokat tesz, felvetve azt a gondolatot, hogy a természet és a technológia között több szempontból is párhuzamokat vonhatunk. A kutatás eredményei kiemelik azt a szükségletet, hogy a mezőgazdasági és energetikai stratégiákat a természet törvényszerűségei alapján alakítsuk ki.
