Sokk a Magyar Kertekben: Óriási a Káosz, Erre Nem Lehetett Készülni
A kertészkedés sosem volt előre megjósolható tevékenység, és a 2025-ös év számos kihívással állította szembe a mezőgazdasági termelőket. A növényvédelem terén tanulságos tapasztalatokat hozott, amelyek következményei már most is érződnek. A felfokozott időjárási viszonyok, a váratlan hidegfrontok, és a különböző kórokozók terjedése mind-mind hozzájárult a káosz fokozódásához a kertekben.
Az Agrárszektor 2025 konferencián, amelyben tombola és értékes nyeremények várják a résztvevőket, a mezőgazdasági közösség tua-végén egy fűnyírótraktor is ütheti a nyerő lapot. Az esemény izgalmát fokozza, hogy csoportos kedvezményekkel is készülnek, lehetőséget biztosítva ezzel a kistermelők és fiatal gazdák számára is, hogy részt vehessenek a rangos agráreseményen.
Tavasszal hirtelen változni kezdett az időjárás. A száraz január és február után, amely kedvezett volna a növények fejlődésének, két hűvös és csapadékos hónap következett, így a virágfertőző monília és más kórokozók gyors megjelenése elkerülhetetlen volt. Az éjszakai fagyok szintén súlyosbították a helyzetet. A nedves leveleken a csonthéjasok sztigminás betegségének tünetei jelentkeztek, míg a csigák is hódítani kezdtek a paradicsomban. Ez egyértelműen jelezte, hogy a kórokozók, noha nem tűntek el, most a megfelelő körülményekre vártak a fertőzéshez.
A nyári hónapokban a legtöbb helyen a kórokozók nem okoztak nagyobb problémát, a forró, száraz időjárás következtében. A melegkedvelő lisztharmatok kis mértékben jelentkeztek, de nem alakult ki járvány a kertekben. A szőlőültetvényeken viszont a lisztharmat elleni védekezés gyorsan vált szükségessé. A nyugati országrészekben a peronoszpóra is gondot okozott, néhány szőlőültetvényen komoly veszélyeztető tényezővé vált.
A statisztikák is beszédesek: a nyugati dióburok-fúrólégy fogásának mértéke Győrben 2024-ben csak 51 darab volt, míg 2025-ben már 706 darabra ugrott. Budakalászon éppen a fordítottja igaz: míg 2024-ben 371 db-ot fogtak, 2025-ben mindössze 198 db-ot. A takácsatkák inváziójának alapja is a kánikula, amely súlyos károkat okozott a növényekben. A jövő tavaszi védekezéshez a kénes-olajos lemosás javasolt, hogy a kártevők ellen hatékonyan fellépjenek.
Továbbá, a gyapottok bagolylepke és burgonyabogár is megkeserítette a zöldségesek életét, míg a gamma bagolylepke tömeges megjelenése is aggasztó jele a klímaváltozás hatásainak. A megbetegedések megelőzése érdekében nem csupán a kórokozók, hanem már a nap káros sugarai ellen is védekezni kell.
Az ősz beköszöntével a lisztharmatok újra támadásba lendültek, és a szürkepenész is megjelent. Ugyanakkor a szüret idejére a károkat már nem szaporították el. A fagyállóság és a jövő évi termés biztosítása érdekében a lombhullásig tartó tápanyagutánpótlást, lombtrágyázást is érdemes megfontolni. Ezen kívül a vadkár is komoly aggodalomra ad okot azon területeken, ahol nem állnak kerítések.
A legnagyobb kihívás az idei évben a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjedésének megállítása volt. A következő évben is folytatódnia kell a növényvédő szerek engedélymódosításainak figyelemmel kísérésének, mivel valószínűleg további kivonásokra számíthatunk. Bizakodó jel viszont, hogy hazánkban felfedezték az ázsiai márványospoloska parazitáját, a szamurájdarazsat, amely segítheti a kártevők elleni harcot.
Az idei év széleskörű tapasztalatokat hozott, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a jövőbeli előrejelzések és intézkedések alapos átgondolását. A fejlődés és a megküzdés érdekében a mezőgazdasági közösségnek folytatnia kell az együttműködést és a tudás megosztását, hogy a jövőben elkerülhessük a hasonló helyzeteket.
