Döbbenetes időjárási események januárban
2026 januárjában a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése alapján szélsőséges időjárási jelenségek sora súlyos gazdasági károkat, környezeti pusztítást és emberi áldozatokat okozott világszerte. Az adatok egyértelműen jelzik a korai veszélyjelző rendszerek fontosságát, amelyek továbbfejlesztése sürgető szükségessé vált. A HungaroMet Zrt. tájékoztatása szerint a globális felmelegedés következtében a természetes katasztrófák által érintett emberek száma évről évre nő, ami 2026 januárjában különösen szembeötlővé vált.
A WMO főtitkára, Celeste Saulo hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárás a Világgazdasági Fórum éves jelentésében is megjelenik, mint a legfontosabb globális kockázat. Az időjárással összefüggő katasztrófák elkerülésének érdekében a „Korai veszélyjelzés mindenkinek” kezdeményezés bevezetése különösen sürgető, mivel az ilyen rendszerrel rendelkező országokban a katasztrófák miatt bekövetkezett halálozás mértéke drámaian csökkent.
Extrém időjárási jelenségek az egész világon
A szélsőséges időjárás az egyes nagyobb régiókat érintette, hiszen rekordmeleget és erdőtüzeket, valamint rendkívüli hideg időt és havazást is regisztráltak a különböző helyszíneken. Az Ausztráliát sújtó két hőhullám, ami januárban megnövelte a tűzveszélyt, a Ceduna városában 49,5 Celsius-fokot hozott, ami a település történetének legmagasabb hőmérséklete. Az ausztrál Meteorológiai Hivatal jelentése szerint Dél-Ausztrália, Északnyugat-Victoria, Új-Dél-Wales és Délnyugat-Queensland is 45 fok feletti hőmérsékletekkel nézett szembe.
Ezzel szemben Chilében a Biobío és Ñuble régiókban tapasztalt erdőtüzek legalább 21 ember halálát okozták, és több ezer embert kényszerítettek otthonaik elhagyására. A tüzek gyors terjedésében a forróság és az erős szelek játszották a fő szerepet, ami katasztrófaállapot kihirdetését tette szükségessé. Az argentin Patagóniában szintén pusztító tüzek alakultak ki, ahol a magas hőmérséklet kombinálódott a tartós szárazsággal.
Januári hideghullámok és árvizek
A Délkelet-Afrikában bekövetkezett rendkívüli esőzések árvizeket idéztek elő, amelyek több mint 650 ezer embert érintettek, sokaknak menekülniük kellett, és több mint 30 ezer ház pusztult el. A főváros, Maputo területén a mezőgazdasági termelés gyakorlatilag összeomlott, ez részben az állatállomány jelentős pusztulásának is köszönhető. Dél-Afrika január 18-án országos katasztrófahelyzetet hirdetett, miután az árvizek legalább 30 ember életét követelték.
Az éghajlatváltozás hatásai
A kutatások szerint az éghajlatváltozás és a La Niña hatásai idézték elő a déli féltekén a szélsőséges időjárási eseményeket, melyek következményeként az intenzív záporok hatásai mintegy 40 százalékkal növekedtek az iparosodás előtti időkhöz képest. A begripproedési időszakok során egyes területeken néhány nap alatt egy teljes évnyi csapadék is lehullott.
Az időjárási helyzet jelenlegi alakulása arra utal, hogy az ilyen szélsőséges események a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak, és a globális közösségnek sürgősen lépéseket kell tennie a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
