Csak néhány hazai élelmiszeripari cég tud sikeres lenni külföldön – Mi a titkuk?
A magyar élelmiszeripar nem csupán belföldi, hanem külföldi piacon is meg szeretne válni a vásárlók bizalmától. Az exportképesség elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez, hiszen a belföldi kereslet mellett a nemzetközi terjeszkedés biztosíthat stabil profitot a vállalatok számára. Magyarországon azonban az ágazat exportteljesítménye messze elmarad a lehetőségektől, amit több tényező is befolyásol.
Alacsony hozzáadott érték és magas energiaintenzitás
2023-ban az élelmiszeriparban az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték csupán 32 ezer euróra rúgott, míg az EU-tagállamok átlagosan 61 ezer eurót produkáltak. Ebből adódóan a magyar élelmiszeripar jelentős része alapanyag-feldolgozásra épül, amelynek következményeként az energiaintenzitás kiemelkedően magas, a hazai vállalatok pedig általában drágábban szerzik be az energiát, mint uniós versenytársaik.
Belföldi piacon való lemaradás
A hazai élelmiszeripar túlnyomórészt belföldi értékesítésre támaszkodik, aminek exportaránya mindössze 31% körül mozog. Ezt csökkentette a nem magyar tulajdonú cégek dominanciája is, hiszen a magyar cégek csupán 15%-ot képviselnek a szektorban, exportarányuk pedig 23% körüli. Ezzel a helyzettel szembesülve érthető, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások gyakran képtelenek versenyképesen fellépni a nemzetközi piacon.
Strukturális korlátok
A külpiaci terjeszkedést legsúlyosabban korlátozó tényező a mérethatékonyság hiánya. 2024-re a magyar élelmiszeripari termelés közel felét olyan vállalkozások adják, amelyek kevesebb mint 250 főt foglalkoztatnak. A kis, nyitott gazdaság mellett így duplán nehéz komoly volument felépíteni, a szektor tehát egyelőre inkább a helyi keresletre támaszkodik. A normák, mint például a minőségbiztosítás és a fenntarthatósági elvárások, komoly belépési küszöböt jelentenek a kisebb szereplők számára.
Sikeres hazai példák a külpiaci nyitásra
Azonban nem minden vállalat találkozik akadályokkal. Számos magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalat képes volt tartósan megjelennie a külpiacokon. Ilyen például a Mogyi, amely 27 országba exportál, valamint az Univer, amely 15 különböző piacon van jelen a feldolgozott élelmiszerek területén. A kürtős kalács és különféle snackek gyártói, mint a Tranzit Csoport által fémjelzett Goldenfood, szintén sikeresen terjeszkedtek.
Tanulságok egy működő hazai gyakorlatból
A külpiaci siker általában nem a véletlen műve, hanem sokkal inkább a célzott és tudatosan végrehajtott lépések összessége. A Pek-Snack példája azt mutatja, hogy a megbízható és szervezett működés mellett a rugalmasság is kiemelkedően fontos. A vállalat számára nemcsak az ár, hanem a pontos szállítás, az állandó minőség és a következetes működés egyaránt jelentős érték.
Az exportképesség eléréséhez a cégeknek gondoskodniuk kell a megbízhatóságról, a gyors alkalmazkodásról és a párhuzamos értékesítési csatornák fenntartásáról. A belföldi piacon való elmaradások valamint a nemzetközi terjeszkedés kihívásai azért is relevánsak, hogy a jövőben sikeresen tudjanak rivalizálni a külföldi piacon. Az ilyen tisztánlátó stratégiákkal rendelkező vállalatok képesek lehetnek hosszú távon tartós külpiaci szereplővé válni.
