Itt a háború váratlan hatása: a vetőmagágazat mélyütése
A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapját képező vetőmagok körüli helyzet egyre válságosabbá válik. Áder János, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Kék bolygó című podcast legújabb részében vázolta fel a jelenlegi kihívásokat, amelyek a vetőmagokkal kapcsolatos innovációk, kutatások és fejlesztések keretein belül jelentkeznek.
Az Agrárszektor 2025 konferencián különböző nyeremények, köztük egy fűnyírótraktor várja a résztvevőket, mely jól mutatja, hogy a szektor élénkítése érdekében folyamatosan keresik az új lehetőségeket. Különleges kedvezmények útján a kistermelők és fiatal gazdák is részt vehetnek ezen a rendezvényen.
A nemesítési kihívások
Takács Géza, a szaktudásának köszönhetően, hangsúlyozta, hogy a vetőmagtermesztés sok esetben nem gépesíthető, ezáltal kézi munkaerőre van szükség. Az igazság az, hogy a vetőmag nemesítése és szaporítása nem csupán időigényes, de képzett szakembereket is megkövetel, akiket a jelenlegi piaci feltételek mellett nehezen lehet biztosítani.
A klímaváltozás és a vízválság figyelembevételével a termelőknek alkalmazkodniuk kell a tendencia változásaihoz. Az időjárási változások előrejelzése pedig a nemesítési időszakokat is befolyásolja; a legjobb fajták megválasztása öt vagy akár tíz év távlatában is kérdéses lehet. Éppen ezért a vetőmagok szinkronizált nemesítése elengedhetetlen a nagyobb termésbiztonság érdekében.
GMO technológia és hagyományos nemesítési módszerek
Áder János rákérdezett a különböző nemesítési technológiákra is, amelyre Takács Géza kifejtette: a hagyományos nemesítés során a szelekciós munka mellett a GMO-technológia célzott génbeültetéssel operál. Ezzel szemben a precíziós nemesítési technológiák a gének hatását vizsgálják és átrendezik a növényi génállományt.
A háború hatása a vetőmagok piacára
Az orosz-ukrán háború kedvezőtlen hatással van a vetőmagyártásra és -kereskedelemre is. Oroszország, reagálva a nemzetközi szankciókra, saját nemesítő ágazatának kiépítésére törekszik, ami a magyar export szempontjából különösen aggasztó. Magyarország eddig évente másfél millió hektárra elegendő kukoricát és 60%-át napraforgónak a vetőmagot szállították Oroszországba, amit most nehéz pótolni, mivel az export útvonalak megakadnak.
Takács Géza kijelentette, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható más piacokra, így a megmaradt készletek sorsa különösen kényes kérdés. Ezen problémák mellett előtérbe kerül az állami támogatások hiánya és a multinacionális cégek térnyerése, amelyekkel a hazai ágazat a finanszírozás csökkenése és a szakemberek elvándorlása miatt képtelen felvenni a versenyt.
A jövőbeli lehetőségek
Takács Géza megjegyezte, hogy a nemesítőintézetek fejlődése és a szakemberek képzése kulcsfontosságú lehet a jövőbeli kihívások kezelésében. Jelenleg sürgős lépésekre van szükség, mivel a helyzet kritikus, és a nemesítők, előállítók és forgalmazók közötti együttműködés nélkül nem lesz esély a versenyképesség megőrzésére.
